Tegnap (2023.10.22.) zárult a 2023-as World Aquatics Úszó Világkupa. A versenysorozatot három helyszínen rendezték, Berlinben, Athénban és Budapesten. Rengeteg új csúcs született, érem és siker kisérte a magyar csapatot. Ám, ahogy a fukuokai világbajnokságon, úgy ezen a versenysorozaton sem állt rajthoz Milák Kristóf. (A esetről korábban már írtam egy bejegyzést, ugyan ezen az oldalon.) A budapesti állomás utolsó napjának zárásaként, Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, az M4 Sportnak adott interjújában azt mondta, hogy Milák tartozik Magyarországnak. 

Emberként is, pláne sportolóként, nagyon dühít, hogy a szak szövetségünk feje így áll egy sportolójához. A versenyzők nem robotok és nem holmi tömeggyártott eszközök! A versenyzők ritka kincsek, akiket mindennél jobban meg kell becsülni, hisz nem minden ember bírja azt a nyomást, amit ők kapnak. Tiszteljük bennük azt a kitartást, lélekjelenlétet és sok-sok munkát, amit bele teszek egész kicsi (8-10 éves) koruk óta a karrierjükbe. Mélységesen elszomorít, hogy telhetetlenek vagyunk és semmi sem elég. Kristóf olimpiai, 3x-os világ-; 6x-os Európa bajnok és világcsúcstartó, mindezt 23 évesen. Hova tegyen le többet az asztalra? Mindent elért ebben a sportban, amit csak el lehetett, ha szeretne többet, bízzunk benne és bízzuk rá.

Ami talán még jobban elkeserít, az, hogy a MÚSZ elnöke, hogy tud ennyire lenézően, becsmérlően és "ki, ha én nem" stílusban beszélni Milákról és Magyarország többi olimpiai bajnokáról? 

 ...hiszen 301 olimpiai bajnok van, egyszeres, a fele meghalt, Ő a 302-dik. De olyan, mint Egerszegi és Darnyi, akik kétszer tudott felállni a dobogó tetejére, akik ikonok és példaképek a mai napig, na ez lehet Ő...                                                                                                                   

                                                                                                                              - Wladár Sándor

Gyakorlatilag, az nem számíthat példaképnek és ikonnak, aki "csak" egyszeres olimpiai bajnok? Ez elég felháborító hozzáállás! Tudják, nekem Székely Éva a példaképem, a nagy ikon, akire óriási csillogó szemekkel nézek fel. Akinek tisztelem és becsülöm minden szavát és tettét. Szóval Székely Éva munkássága semmit nem ér? Csak azért, mert egyszeres olimpiai bajnok, majd feledésbe merül a neve? De, aki többszörös olimpiai bajnok az, majd tovább "él", mert több érme van?! Azért azt remélem tudja, hogy Ő is egyszeres olimpiai bajnok, tehát akkor az Ő meglátása szerint, a "Wladár Sándor" név is majd a homályba vész? 

A következő kijelentésével sem értek egyet, miszerint:

Neki csak le kell úsznia a napi hat-nyolc kilométert, és akkor biztosan feláll Párizsban a dobogó tetejére.

Az úszás egy nagyon monoton, egyéni sportág, ahol gyakorlatilag csak magunkra számíthatunk. Minden edzésen a víz alatt önmagunkkal vagyunk összezárva, miközben óriási mentális és fizikális terhelésnek vagyunk kitéve. Viszont, ha az a bizonyos "önmagunk" nem épp, nagyon káros lehet a mentális egészségünkre az összezártság a gondolatainkkal. Amikor nekem voltak nehezebb időszakaim, rendszeresen kaptam síró görcsöket vagy pánikrohamokat a medencében, amik jelentősen rontották a teljesítményem. Aztán jöttek a még nehezebb időszakok, amikor reggelente már sírva keltem, hogy nem akarok edzésre menni, mert fáradt vagyok, nem bírom, túl sok ez nekem. És ilyenkor nem csak azt a 6-8 km-t nehéz leúszni, de már a reggeli felkelés is nehézséget okoz. Milák esetében viszont adjuk hozzá, hogy a nyomás nagyobb, mert Ő ráadásul olimpiai-, világ-, Európa bajnok és világcsúcstartó. EZ RETTENETESEN NAGY TEHER ÉS FELELŐSSÉG! Nagyon nehéz ezzel a folyamatos nyomással, és eredménykényszerrel együtt élni! Ő is ember, vegyük már tudomásul! 

Viszont, ami abszolút kiverte a biztosítékot, és nem csak nálam, az a kijelentés, hogy: 

Ő tartozik Magyarországnak annyival, és tisztelje meg önmagát azzal, hogy elvégzi a munkát...

Felháborít ez a hozzáállás! Mi az, hogy tartozik? Egyetlen sportoló sem tartozik semmikor senkinek, csakis önmagának! Szép gondolat és egyetértek azzal, hogy a versenyző a hazáját képviselve dicsőséget szerez, de ott sem tartozik semmivel a nemzete felé! Csakis önmagának, mégpedig azzal, hogy a hozzá mért lehető legjobban teljesít, ennyi. Elsősorban magunkért felelünk, aztán jöhet a többi. Jelenleg Milák azzal tiszteli meg magát a legjobban, hogy önmagára koncentrál, a mihamarabbi tiszta fejjel való visszatérése érdekében. Abszolút egyetértek Hosszú Katinkával, aki Instagram storyban szintén Kristóf mellé állt: 

Úgy gondolom, Kristóf nem tartozik Magyarországnak, a sportszervezés pedig hálás lehet az eddig elért eredményeiért! Felháborító és primitív a kijelentés, hogy egy olimpiai bajnok, világcsúcstartó még tartozna az országnak... 

Én nagyon bízom benne, hogy látjuk még Kristófot a dobogó tetején. Kérem, vegyük tudomásul, hogy Ő is ember és akadhatnak nehézségek az életében. Értsük meg, hogy nem egy robot, hanem egy érző és esendő lény. Ahelyett, hogy folyton "bele állunk" és minden kihagyott versenyt és edzést számon kérünk rajta, inkább támogassuk! De leginkább hagyjuk békén, mert neki most, békére van szüksége! Ő nem tartozik senkinek semmivel, sokkal inkább mi tartozunk neki óriási hálával és köszönettel...